Nem akartam elhinni hogy létezhet ilyen...
Az egész faluban mindenkit ismerek, és sok emberrel jóban vagyok. Én egyedül nevelem két gyermekemet egyedülálló édesapaként, mivel a feleségem meghalt egy munkahelyi balesetben. Kaptunk kártérítést is, abból vettünk egy vályog házat itt a faluban, de állítólag csak a cég jóindulatából kaptunk pénzt, mivel sajnos saját hibájából történt a baleset..

 

A lényeg nem ez, hanem az, hogy nagyon büszke ember vagyok, nem fogadok el segítséget senkitől, mert én megteremtem a gyerekeknek amit kell, ha pedig nem sikerül, akkor inkább nem eszek, de nekik van vastag kabátjuk, és téli cipőjük..Aztán tegnap reggel egy hatalmas zsák volt a kerítésünkre szúrva, és azt hittem először, hogy szemét, vagy nem is tudom mi lehet az.

Amikor bevittem a házba tele volt vastag téli gyerek ruhákkal, és volt bennük vastag takaró, vastag zokni, vastag nadrág..

Elsírtam magam...Hogy léteznek még mindig ilyen emberek, akik ennyire emberségesek, és empatikusak.. Köszönöm Neked, és kereslek téged.. Meg szeretném köszöni Neked, mert fényt hoztál nekem...