Érdemes lenne megkérdezni a népes szavazóközönséget ezek után, hogy jól döntöttek-e!



Hiába a mostani gazdasági növekedés, a nyugdíjasok nem részesülhetnek az előnyeiből, mert az Orbán-kormány 2012-től átalakította a nyugdíjemelési szabályokat

– írja a Zoom.

Az 1997-es nyugdíjreform vezette be az úgynevezett vegyes indexálást, amikor is a januári nyugdíjemelés mértékét egyszerre kötötték az infláció és a béremelkedés mértékéhez. A 2012-es költségvetési megszorítások jegyében eltörölték a vegyes indexálást és csak inflációhoz kötötték a nyugdíjak emelését – ezzel gyakorlatilag elérték azt, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke soha nem nőhet.

A vegyes indexálás előnye az volt, hogy nem nyílt erőteljesen a bérek és a nyugdíjak közötti olló, ám 2012 után ez megszűnt. Idén januárban a nyugdíjakat 3 százalékkal emelték, miközben a vegyes indexálás esetén 7,7 százalékos emelésnek kellett volna történnie. Erre egyébként meg is lett volna a fedezet az idei költségvetésben – persze ehhez kellett volna a politikai akarat.

Ehhez képest – írja a portál - minimum megmosolyogtató az, hogy az Orbán-kormány már 2010-ben is azzal kampányolt, hogy megőrzik a nyugdíjak reálértékét – vagyis azt az inflációhoz kötik.

A két emelési metódus különbsége miatt csak az idén az átlagnyugdíjas 69 700 forint nyugdíjemeléstől esett el – ezzel szemben áll a 12 ezer forintos nyugdíjprémium.

Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!